Dátum/Időpont
2016.06.09.
20:30

Helyszín

Lengyelország - Warszawa, Anielewicza 6

Rendezvénysorozat No Categories

Címkék


Idén Varsóban rendezték meg a „Zsidó Kulturális Örökség” éves konferenciáját, melynek záróeseménye a Gólem Színház ’Lefitymálva’ című előadása volt.

A 2016. június 8-10. között megrendezett konferencia látogatói a helyi zsidó múzeum (Polin) színháztermében tekinthették meg az előadást, mely végül nagyjából 300 nézőt vonzott. Másnap pedig színházunk, több más szervezettel együtt a „Project Village” keretein belül is bemutatkozhatott. Állandó munkatársaink még most is az ott szerzett tapasztalatok, élmények lázában égnek.

Marcsa Barbara producer például arról mesélt itthon, hogy milyen hasznos tapasztalatokat szerzett az előadás kísérőjeként: „Fontos visszajelzés számomra, hogy láthattam, a Lefitymálva – szerintem nagyon intelligens – humora nem csak magyar viszonylatban létezik és működik. A közönség nagyon vegyes nemzetiségű volt, egy része lengyel, a másik része pedig a konferencia résztvevői mindenféle országokból és földrészekből; utóbbiak mind kulturális szakemberek, történészek, kurátorok, zsidó kulturális örökséggel foglalkozók. És a kétnyelvű feliratozás ellenére a közönség abszolút együtt élt az előadással, minden dimenzióját vették a szövegnek és a játéknak. Másnap többen oda is jöttek hozzánk és elmondták, hogy mennyire fontos és jó ez a fajta szakadék szélén táncolás, melyet az előadás bemutat; hogy utána vitákat, beszélgetéseket generált egy-egy társaságban. Ez azt üzente a számomra, továbbra is érdemes azon dolgozni, hogy minél több helyre, határokon innen és túl eljusson ez a fontos előadás.”

Ha már Barbara a feliratozás nehézségeit említette, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a két nyelven (angolul és lengyelül) készített fordítás vajon milyen nehézségek elé állította a nézőket. Fekete Lotti, aki az előadás folyamán a feliratozásról gondoskodott, arról mesélt, hogy varsói tapasztalatai azt mutatják, a ’feliratos színház’ nem sokban tér el a feliratos filmtől. „Természetesen mindig kell egy kis idő, hogy a néző megszokja a kivetítő és a színpad közti vándorlást; amint a szemünk és az agyunk alkalmazkodik, az élmény ugyanolyan teljes lehet, mint egy anyanyelvünkön játszott előadás esetében.” A szokatlan inkább az volt, hogy a varsói közönség nem feltétlenül azokat a poénokat értékelte, amiket a magyar nézőink. „Volt pár rész, ahol egyáltalán nem nevettek, pedig itthon mindig szoktak, és voltak olyan részek is, ahol itthon sosem nevetnek, ott meg csapkodták a térdüket. Ez egy kicsit olyan, mint a ’Jön a Gólem’ turné vidéki állomásain volt: érződött, hogy veszik az adást, de a hangsúly máshol van.”

Más a közönség, de az előadás alapvetően nem változik. Kern Dóra rendezőasszisztens például ugyanúgy végzi a munkáját egy vendégjáték során, mint idehaza: „Ha az asszisztensi feladatokat nézzük, akkor csak annyi a különbség, hogy idegen terepen vagyok, és angolul beszélek. Ám mivel a Gólem Színház állandó csapata viszonylag kicsi, ezúttal több feladatköröm is volt, jóval összetettebb, egyúttal nagyobb felelősséggel is járó munka volt. Az utaztatás, az időbeosztás, a színészek koordinálása, a program követése és az időpontok betartatása néha nehezebbnek bizonyul, mint egy-egy előadás levezénylése” – sorolta mosolyogva kinti tapasztalatait.

Forrás: http://golemszinhaz.hu/hirek/71-lefitymaltuk-varsot

 

Kezdjen gépelni, majd nyomjon Enter-t a kereséshez