Dátum/Időpont
2016.09.10.
00:00

Rendezvénysorozat No Categories

Címkék


2016. szeptember 10-én avatta fel Kövér László, a Magyar Országgyűlés Elnöke és Marek Kuchciński, a lengyel Szejm Elnöke Przemyślben a magyar huszár és a lengyel ulánus szobrát. A przemyśli erőd az legnagyobb ilyen jellegű katonai véderőmű-rendszer volt, ahol az első világháború kitörésekor egészen 1915. március végéig hősiesen védték az erődöt, amit végül katonai erővel nem, csak kiéheztetéssel sikerült az ellenségnek bevetnie. Közel 100 ezer magyar katonai került orosz hadifogságba, közülük sokan nem tértek vissza. Hazájukért tanúsított helytállásukat, dicsőségüket és emléküket hirdeti a budapesti Margit-híd budai hídfőjénél található oroszlános emlékmű is. A jelkép nem véletlen, még a szembenálló orosz csapatok egyik főparancsnoka is „Przemyśl oroszlánjainak” nevezte őket. 1915 májusában a Monarchia hadereje visszafoglalta az erődöt (lásd Molnár Ferenc korabeli haditudósításait), amit a háború végéig szilárdan kézben tartott.
A város főterén, a Lovagkapunál lévő közös emlékmű magyar huszár alakja (szembenézve jobboldalon) lováról leszállva az otthon maradt szerettei számára írt levelet dob be a postaládába.
A lengyel alak (szembenézve baloldalon) a lengyel légiók 1. ulánus ezredének lovaskatonája (ún. „Beliniak”), azoké a légióké, amelyek 1914 őszétől a Monarchia oldalán harcoltak. Józef Pilsudski marsall ezekre a légiókra támaszkodva szervezte meg azt a lengyel haderőt, amely 1918-ban, 123 évnyi szétdaraboltság után kivívta Lengyelország függetlenségét, és a rákövetkező két esztendőben önfeláldozó harcok áron meg is őrizte azt.

sam_1443

Kezdjen gépelni, majd nyomjon Enter-t a kereséshez